Knédli Blog

Másfélmilló lépés Magyarországon

2008-11-17T09:46:00.018+01:00

Aki szereti a természetet, netán túrázik, annak klasszikusnak számít a Rockenbauer Pál által rendezett természetfilm sorozat, a Másfélmillió lépés Magyarországon.

A comment:com most közölt egy cikket a film születésének kulisszatitkairól: "Nem krimi, nem is szappanopera, és mégis a Másfélmillió lépés Magyarországon az egyik legismertebb és legkedveltebb magyar sorozat. 1996-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, de születése nem ment könnyen, és a forgatást is hosszú munka előzte meg. Az ötlet születéséről, az előkészületekről és a forgatás kulisszatitkairól Peták István szerkesztő, Szabados Tamás operatőr és Heincz László világosító mesél olvasóinknak." A teljes cikk itt olvasható.

Néhány lap az Országos Kéktúráról:

Túra: Bükkszentkereszt - Répáshuta

2008-04-15T12:12:00.026+02:00

Útvonal: Répáshuta – Bükkszentkereszt – Mészárszék – Lófő tisztás – Hór-völgy – Balla-völgy – Répáshuta

Táv: 15 km | Szintkülönbség: n/a | Vízvétel: Tebe puszta | Képriport

A túra rendkívül látványos, fizikai kihívásoktól mentes. Az útvonal végig műúton vagy köves-murvás úton halad. Az egyetlen kissé emelkedő szakasz a Tebe-rét és Répáshuta közötti.

Répáshutáról Bükkszentkereszt első megállóját, ahol a „bükki kék” túristaút halad, busszal érjük el. Egy darabon ezt a kék sávot kell követni, de ez nem tévesztendő össze az Országos Kék Túra jelzésével. Néhány száz méteren a bükkszentkereszti nyaraló övezeten keresztül halad utunk. A szép házak között időnként remek kilátás nyílik a szemközti hegyekre. Közvetlenül a község határában áll IV. Béla emlékműve, aki az 1241-es muhi csata után erre menekült a tatár hordák elől. Az útra visszatérve a Boldogasszony kövéhez irányító tábla segítségével érdekes képződményeket kereshetünk fel. Ezek a mészkő sziklák a Cserepes-kő előtti ördögszántásra emlékeztetnek. A néphiedelem szerint gyógyító erejük van, a környékről és messze vidékről is érkeznek gyógyulni vágyók, hogy üldögéljenek rajtuk vagy a közelükben lévő padokon.

A községet magunk mögött hagyva továbbra is műúton haladunk a kék jelzést követve. Jobbra feltűnik a Mészárszék rét, ami átnyúlik a Lófő-tisztásba. A terület nagy részét még a XVIII. sz. végén is összefüggő tölgy- és bükkerdők borították. A mai képét emberi tevékenység alakította. A II. világháború előtt Újhuta lakossága az erdei munka mellett állattartással foglalkozott, ezért legelőt alakított ki a diósgyőri koronauradalom. A bükköst és tölgyest makkoltatásra is használták. A legeltetés felhagyását követően beerdősülés figyelhető meg. Elsőként a kökény, galagonya és vadrózsa telepedett meg, majd megkezdődött az újraerdősülés. Vagyis most különböző korú fákat láthatunk ezen a területen. Elhagyjuk a jobbra ágazó kék jelzést és a zöld jelzésen, a műúton folytatjuk tovább utunkat. Túránk gyönyörű tájon vezet keresztül. Kis idő után, eltéveszthetetlenül, jobbra földút ágazik el a műútból ezen haladjunk tovább. A látványt szavak helyett jobban írja le néhány kép. A Lófő tisztás végében utunkat keresztezi a Kék jelzés. Mi továbbra is a földúton maradunk, ami erdőben folytatódik. Mezőhegyes alatt balra műút ágazik el, mi egyenesen a műúton, lefelé folytatjuk utunkat. A Bodzás-rét olyan látványt nyújt, ami az Alpok tájaival vetekszik. Fenyves, dús füvű rétekkel övezve. Kényelmes séta után érjük el a Piros jelzést, amin balra fordulunk. Ez már Magyarország leghosszabb völgye, a Hór-völgy. Köves erdei úton haladunk, továbbra is lefelé. Az erdei út rétre ér, ismét gyönyörű a kilátás és hamarosan feltűnik a volt üveghuta szépen karbantartott együttese.

Balra kis erdei temetőben nyugszanak az üveghuta volt munkásai és családtagjaik. Tovább haladva elérjük Tebe-pusztát. Itt még nem rég is a répáshutaiak kaszálói voltak. A Kék jelzés ismét megjelenik balról és együtt halad a Pirossal. Tebe réten a jelzés jobbra ágazik, ezen haladunk tovább. Elérjük a Balla-völgyet. Erdőben, enyhén emelkedő köves úton haladunk, mellettünk kis patak csobog, míg ki nem érünk Répáshuta utolsó házaihoz.

Túra: a Bükk "kövei"

2008-04-15T10:37:00.017+02:00

Útvonal: Répáshuta – Bányahegy – Kis-Kőhát nyerge – Három-kő – Tar-kő – Őserdő – Cserepes-kő – Káposztáskert – Olasz-kapu – Hármaskút – Bánkút – Csalános – Nagy-mező – Kis-kő-hát nyerge – Bánya-hegy – Répáshuta

Táv: 25 km | Szintkülönbség: n/a | Vízvétel: Hármaskút, Bánkút | Térkép

A Kis-Répáskúti völgyön át érjük el Répáshutáról indulva, felfelé kapaszkodva a Miskolc-Eger országutat. Néhány perces séta után jobbra feltűnik a János-rét és a parkoló. (A túrát rövidíthetjük, ha idáig autóval jövünk, ugyanis elég kemény terep vár ránk). Innen hosszú és meredek kapaszkodás után érjük el a Kis-Kő- hát nyergét. Itt ágazik el a Z és a

jelzés, valamint itt érintjük a Nagymezei Tanösvényt is. Figyelem! Az elágazásnál nem a jobbra tartó szélesebb úton kell elindulni, hanem rögtön balra egy kis ösvényen, be az erdőbe. Ez a jelzés útja. Ezen az úton a fák között haladva fél órás séta után bukkanunk ki a Háromkövet körülvevő rétre. Három-kő a Bükk-fennsík egyik déli letörése, Gyönyörű kilátás nyílik róla Eger felé, Tar-kőre, és még látszik néhány ház Répáshutából is. Itt el kell tölteni kis időt, hogy a táj szépségében
elmerülhessünk. Enyhe lejtőn ereszkedünk tovább Keskeny rétre, ahol faszénégető hely van. Figyelem! A faszénégető hely előtt kövessük jobbra tartva az ösvényt. Majd betorkollva az Országos Kéktúra K jelzésű ösvényébe, enyhe emelkedő után érjük el a Tar-követ. Ez a szikla letörés olyan kiugró, hogy szép időben a Miskolcra tartó vonat ablakából is látszik. A kilátás csodálatos. Tovább haladva a Kisvirágos hegyen elérjük az Őserdőt. Érdekessége, hogy az utóbbi 200 évben emberi tevékenység nem folyt benne. A többszáz éves famatuzsálemek zavartalanul élnek-halnak gomba, zúzmó, moha, csemete kíséretükkel. Ha kívülről haladunk a kerítés mellett, meredek kapaszkodással folytatjuk utunkat az országos Kéken. Ahogy közeledünk Cserepes-kő felé, meredek hegyoldalban gyönyörű réten haladunk, ahonnan a kilátás is csodálatos. Majd elérjük az úgynevezett ördögszántást, ami jellegzetes karrmező. Borzongatóan szép táj. Végre eljutunk a Cserepes-kői barlangig. Ez állítólag lakóbarlang, de leginkább csak ijesztgetni lehet vele, amilyen állapotban van. Egy tábláról megtudtuk, hogy pellekutató állomás is, azóta azzal rémisztgetjük egymást, hogy: „Mehetsz pellét kutatni Cserepes-kőre”. Minden esetre megérdemelt pecsétjeinket elhelyeztük a Kék túra ellenőrző könyveinkben. Tovább haladunk a jelzést követve a Kálmán réten. Enyhül a hegy, lankás lejtőn vezet az utunk. Keresztezzük a régi kisvasút töltését, majd a Káposztáskert lápán két mély töbör gerincén jutunk tovább. Innen már könnyű sétává válik utunk. Balra feltűnik a Huta rét, melyet magas fenyves keretez. A Hármas kúti erdészháznál megpihenünk. Szoba kiadó (!), vizet kapunk az ebédünk mellé. Folytatjuk utunkat Bánkútra, ahol a Síházban újabb Kéktúra pecséteket zsákolunk be. + jelen haladunk Nagy-mező felé. Elérjük a lipicaiak nyári szállását, majd a ménes vonulását is megfigyelhetjük. Nagy-mezőről ódákat zenghetnénk. Ezt a gyönyörű tájat mindenkinek figyelmébe ajánljuk, télen-nyáron csodákat rejteget. Z jelen jutunk vissza a Kis-Kő-hát nyergébe, ezzel a kör bezárult. Leereszkedünk a Bánya-hegy alatti János rétre, majd a jelzésen hazajutunk Répáshutára. A túra látványos bükki tájakon halad, közepes nehézségűnek ítéljük, de a Tar-kő, Cserepes-kő szakasz jó kondíciót igényel.

Túra: Salgó és Somoskő vára

2008-04-08T17:34:00.018+02:00

Ezen a gyönyörű tavaszi napon először felkerestük a tatárjárást követően épített Somoskő várát. Parkosított környezete miatt is kellemes kirándulóhely. A várból szép kilátás nyílik a Mátrára, északon pedig a Tátra havas csúcsait is megpillanthattuk. A vár felújított tornya különleges formájú tetővel fedett, amely nagyon megnyerte a tetszésünket.

A többi képet itt nézheti meg

A falakat bazaltból emelték, felhasználták alapzatul a vulkánkitörés megszilárdult sokszögű oszlopait. A vár körüli séta során megcsodálhattuk a bazalt orgonasípokat, melyek Európában is egyedülállóak. Következő állomásunk a Salgótarjántól nem messze eső Salgó vára volt, mely szintén a XIII. században épült. Birtokolta a huszita Griska majd Mátyás király serege foglalta el. Mindhiába azonban az erős falak, ha az őrség nyúlszívű! 1554 egyik ködös őszi reggelén a várbeliek riadtan látták a szomszédos hegytetőről feléjük irányuló óriási ágyú körvonalait. Már jött is hozzájuk a törökök követe, hírül hozva, hogy Kara Hamza szécsényi bég hatalmas ágyújával szétlöveti a várat, hacsak fel nem adják, mert akkor szabad elvonulást biztosít nekik. A megriadt védők az első szóra feladták a várat, majd elhűlve látták, hogy az a bizonyos ágyú egy kerekekre rakott vastag fatörzs volt mindössze. A furfangos „pogány” így jutott Salgó várának birtokába. A török időket követően a vár védelmi jellege csökkent. Petőfi útinaplójában gyönyörűen fogalmaz: "Talán nem volt Magyarországban vár, mely oly közeli szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem romjainak legfelsõ csúcsán: tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt."

Aki teheti, válassza úticélul ezeket a helyeket, jó szívvel ajánljuk.

Csipkeszedés, som betakarítás és lekvárfőzés

2007-10-15T13:13:00.002+02:00

Leszedtük az ez évi csipkebogyó adagunkat. Eddig minden évben megszárítottuk és teának ittuk. Ebben az évben elhatároztuk, hogy kipróbáljuk a csipke lekvárt is. Néhány szó a csipkebogyóról:

A csipkebogyó rendkívül egészséges; A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin található benne, ám legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin. A C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Megelőzésként segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést. Fokozott C-vitamin-bevitel szükséges testi-lelki megterhelés, pl. szoptatás idején, de szükséges a tavaszi fáradtság, járványveszély idején is. A csipkebogyóban található C-vitamin jótékonyan hat az emésztésre és vesekő- vesehomokképződés eseténe enyhe vízhajtóként kedvező hatású. Jelentős vértisztító és görcsoldó hatása is van.A csipkebogyót legjobb, ha magunk szedjük, méghozzá olyan helyről, amit nem érint az autóforgalom; az utak mellett található bokrok termése ugyanis rendkívül szennyezett és minden gyógyhatásával összevetve is többet árt, mint használ.

Szárítás

A leszedett bogyókat mossuk meg és csípkedjük le a végüket. Mindig terítve szárítsuk a csipkebogyót. Hagyományosan a szárítás napon történik, de ehhez tartósan jó idő kell, ami szeptember-októberben ritkaság. Gyorsabb módszer a sütőben szárítás. Természetesen figyelembe kell vennünk az energiafelhasználást. A sütő hőmérséklete nem legyen magasabb 60 foknál, mert megsülnek a bogyók. Száraz, meleg szobában egyszerűen tálcára terítve is száríthatjuk a csipkebogyót. Szárítás közben forgassuk meg néhányszor a termést.

Tea

A szárított csipkebogyó kitűnő teának. Fontos, hogy a csipkebogyót nem szabad leforrázni. Ahhoz, hogy C-vitamin tartalma a legjobban érvényesüljön, előző este kell beáztatni a bogyókat meleg, de nem forró vízbe. Másnapra lesz kész a tea; meglangyosítható, megmelegíthető, de felforralni tilos. Természetesen hagyományos forrázással is készíthető csipketea - ennek íze nagyon jó, de vitamintartalma jóval alacsonyabb, mint forrázatlan társáé. Ha tehát megfázás, nátha ellen isszuk a teát, semmiképpen ne forrázzuk ki belőle a vitamint.

Csipkebogyó lekvár (hecsedli)

Hozzávalók (minden 2 kg csipkére számítva):

Frissen szedett csipkebogyó
80 dkg cukor
20 dkg alma

A frissen leszedett csipkebogyóhoz vizet öntünk és bő vízben lassú tűzön puhára főzzük. Ezután szitán átpaszírozzuk. Az áttört gyümölcsöt lassan forralni kezdjük. Amikor sűrűsödni kezd minden kiló csipkére számítva 80 dkg cukrot adunk hozzá. Közben főzzünk almát. 2 kiló csipkéhez 20 dekát számítunk és szitán ezt is átpaszírozzuk. A cukorral együtt adjuk a lekvárhoz. Ezután még kb. fél óráig főzzük amíg besűrűsödik. A kész lekvárt forrón üvegbe töltjük. A lekvár tetejére késhegynyi szalicilt szórunk (ezt fogyasztás előtt egyszerűen leszedjük egy kávéskanállal). Az üvegeket dunsztba tesszük és kihülésig ott tartjuk.

Variációk: cukor helyett tehetünk bele mézet és/vagy kevés rumot (a som lekvárba szintén). Adhatunk hozzá kevés citromlevet és gyömbért is.

A csipkebogyólekvár pikáns ízénél fogva nemcsak sütemények, fánkok, kenyér vagy kalács alkalmas ízesítője, hanem különböző mártások alapanyaga, sőt, adható vadhúsok mellé önállóan is. Csipkebogyómártás készíthető néhány kanál lekvár, egy evőkanál mustár, fél citrom leve és három-négy evőkanál bor elegyítésével. A csipkebogyólekvár országosan ismert és kedvelt termék.

Felfedeztünk egy rendkívül jó som lelőhelyet. Eredetileg csipkéző túrára indultunk, de csipkét alig találtunk. Néhány éve még annyi csipkebogyót szedtünk amennyit csak akartunk, de úgy látszik mindenki kifogyott a csipkéből, mert a szokásos helyeinken már tisztára voltak szedve a bokrok. Éppen készültünk elkeseredni amikor felfedeztük a somot. A zsákmány kb. 8 kiló, gyönyörű, érett gyümülcs. A som lekvárt pontosan ugyanúgy készítettük el, mint a csipkelekvárt. Ellenben a főzés "mellékterméke" egy gyönyörű színű ivólé (nekünk kb. 3 liter lett) amihez adtunk egy kiló cukrot és szörpnek két héten belül elfogyasztottuk (nem tettünk bele tartósítószert). Nagyon jóóóóóó!

Répáshuta és a jövő faluja

2007-08-10T11:46:00.003+02:00

Érdekes bejegyzést olvastam a minap a Bükki Településszövetség honlapján a Répáshuta vendégkönyvben.

Bemásolom ide csak az egyszerűbb hivatkozás kedvéért:

"... Először megkellene győződni arról hogy a Borostyán Vendégház üzemel el nem rögtön ilyen véleményt nyilvánítani!Nézd meg a vendégház honlapját utána nyilvánits véleményt!És hogy valakinek sok pénze volt!Arra a kérdésedre annyit hogy van végre valaki aki törődik is vele nem úgy mint eddig és lát benne valamit! Nem úgy mint a faluban van hogy a vendégek a faluban egy pár éve még azt mondták hogy milyen szép falu mennyivel előrébb van mint egy szomszéd falu de most már azt kérdezik hogy mi lett vele mert el van hanyagolva amit köszönhetünk a falu fő emberének meg a mellette lévő pár embernek akik nem látnak csak az orrukig és nem nézik hogy a falunak a vendéglátás kell haladni kell nem BEGYEPESEDNI!!!!Mert itt nincs más csak az erdő meg a falunk amivel foglalkozni kell!És nem csak azt nézni hogy nekik legyen jó!Ha úgy nézne ki a falu is mint most a borostyán és annyi rá fordítás meg akarat lenne benne mint a borostyánba fordítottak fordítanak nem lenne gond semmivel!És a borostyánba ahány vendég vissza tért idén azt kérdezte mi lett vele mert ilyen nincs ahogy ez ki néz most milyen szép lett!!!!!!!!!!!!!!!"

Szép a Borostyán Vendégház? Szép. Örvendetes, hogy valaki foglalkozik vele? Bizony örvendetes. Minden örvendetes ami törődést, előrelépést, fejlesztést mutat e gyönyörű vidéken.

Elhanyagoltság, a falu fő embere és begyepesedés: lehet, hogy a falu önkormányzatilag el van hanyagolva, lehet, hogy több fejlődés lehetne és talán az is lehet, hogy többet/jobban/átláthatóbban kellene pályázni mindenféle pénzekre. Erről véleményt mondani nem tudok, mert nincs információm arról, hogy a falu milyen pályázatokat ad(ott) be, hogy a pályázatok beadását milyen közösségi egyeztetés előzi, előzte meg és mik a fejlesztési tervek. DE... a falu nincs elhanyagolva! Azért, mert erről a répáshutai emberek gondoskodnak. Arról, amiről gondoskodni tudnak. Sok munkával. A házak takarosan kifestve, új tetők, szép kertek... Nemrég jártunk Sopron környékén és több ismerősünk is azzal bíztatott, hogy "na majd ott láttok szép falvakat". Láttunk. De a legtöbbnél Répáshuta szebb és rendezettebb. Ha egy varázsló Répáshutát a nyugati határ közelébe röpítené, akkor a falunak az emberek a csodájára járnának.

A jövő faluja: A fenti bejegyzés szerzője nagyon szépen mondja:

"...itt nincs más csak az erdő meg a falunk amivel foglalkozni kell!"

Máshol, mások hogyan csinálják? Szomszéd falu, Nyugat-Magyarország, Ausztria, Németország és már mormoljuk is a varázsigét - TURIZMUS. De mielőtt a varázsszóról beszélnénk egy pár más ötlet: gyógynövény termesztés a déli lejtőkön, szürkemarha tartás a laposokon, erdei termékek gyűjtése és feldolgozása. Biztosan lenne még más is. Megvalósíthatóak? Nem tudom, de utána lehet nézni.

Turizmus: van egy jópár dolog ami kell hozzá. Például szállás és étkezési lehetőségek, programok a vendégek megtartásához, nyelvtudás, stb. Hosszú a sor. Végignéztem néhány hazai pályázati dokumentumot. Ötletek hatalmas tárháza. És amiről alig beszélnek: MARKETING. Pedig anélkül nem megy! A marketing pedig ÖSSZEFOGÁS nélkül nem megy mert DRÁGA és ÉRTENI KELL HOZZÁ. Egy pár házát meg lehet tölteni vadászó/túrázó vendégekkel, de milyen jó lenne, ha ebből egy egész évben működő vállalkozás lenne, amiből az egyén ÉS a falu is profitál. Ez azután szépen kiegészítené az erdőgazdálkodást és az egyéb tevékenységeket. Nézzünk át a magyar határ osztrák oldalára (ne menjünk 50 kilométernél messzebb) és mit látunk? Kis falvak, faluközösségek, szállás- és vendéglátó helyek hírdetik magukat egy brossúrában/honlapon/folyóiratban meg ezernyi más helyen és nyelven. ÖSSZEFOGTAK. Mert rájöttek, hogy ez a fajta turizmus egyedül nem megy. És láss csodát, nem egymást tiporják el, hanem szépen mindenki megél. Félreértés ne essék, összefogás alatt nem (csak) azt értem, hogy a polgármesterek összejönnek néha, hanem azt, hogy az emberek felismerik és hasznosítják a közösségben rejlő hozzáadott értékét. Sajnos a dolognak van egy másik oldala is: befektetés nélkül sem megy. És befektetni nem csak infrastruktúrába kell, hanem az ÖSSZEFOGÁS ápolásába és MARKETINGBE is. Ha erre van hajlandóság, akkor lehet tervet készíteni, pályázatot írni és elindítani valamit, ami majd az erdő mellett is segíti az emberek megélhetését. Ehhez azonban átláthatóság kell és az, hogy az emberek és a hivatal magukénak érezzék az ÜGYET és a FALUT. Közösen. Kezdjük kicsiben. Valahol bele kell vágni.

A Vadász Étterem

2007-08-10T10:44:00.001+02:00

Egyik kedves Répáshuta-barát írta:

"A múlt hét végén egy kedves alföldi ismerősöm felhívott és tanácsot kért, hogy a családjával egy bükki körútra jönne, hol ebédelhet valami fínomat, szép helyen.
Rögtön a répáshutai Vadász Bisztrót javasoltam, mivel tapasztalatból tudom, hogy jól főznek és kellemes hely.
A barátomék szombaton reggel elindultak és Eger, Szilvásvárad érintésével megérkeztek d.u. 2-kor Répáshutába, a Vadászba. Ott a pincér sajnálattal közölte velük, hogy zártkörű rendezvény miatt a vendéglő déltől zárva van. Mivel útközben nem ebédeltek - várták a répáshutai finom ebédet - el lehet képzelni, milyen érzésekkel jöttek tovább.
Végül Miskolcon megebédeltek.
Én felhívtam a Bisztrót, kérdeztem, igaz-e ez és mit tegyen az ember fia, ha ott akar ebédelni, - kellő sajnálkozás mellett - azt tanácsolták, előtte hívják fel őket telefonon, hogy nyitva vannak-e.
Ezt most okulásként írom meg azoknak, akik oda akarnak betérni, hívják fel előtte az éttermet (akár az ország másik részéről is), különben pórul járhatnak."

A csalódás elkerülése érdekében érdemes figyelembe venni azonban a következőket:

A Vadász Étterem konyhája kitűnő és messze földről vonzza az embereket,
Ha Répáshután akarunk enni, akkor oda utazni kell és
Répáshután a Vadász az egyetlen, de nagyon jó, étterem

Tehát:

ha Répáshután akarunk ebédelni/vacsorázni akkor hívjuk fel a Vadász Éttermet.
az étteremnek van egy szép honlapja ahol esteleg jelezni lehetne amikor zártkörű rendezvény vagy egyéb ok miatt az étterem zárva van. Sőt, a honlapon megnézhetjük az étlapot és foglalhatunk asztalt is (a netes asztal foglalást még nem próbáltam ki, de lehet, hogy az jelzi is ha az étterem zárva van - vagy valaki visszaszól telefonon - mert ha nem, akkor előbb-utóbb abból baj lesz)

Tárnics tanösvény - Répáshuta

2007-07-09T22:57:00.005+02:00

Hossza: 4,2 km (körút)
Időtartam: 3 óra

A Diós-patak és a Pénz-patak völgyeit 8 állomásra felfűző tanösvény az erdészeti tevékenységről, az erdőgazdálkodásról (ember és erdő, erdőrészletek határjelei, erdőterv szerinti erdőgazdálkodás, az erdő fejlődési szakaszai az újulattól a vágásérett korig, a véderdő) nyújt bőséges ismereteket. "Az erdő és a vad" az erdőben élő vadászható vadfajokkal ismertet meg. Egy-egy állomás bemutatja a szubmontán bükkös aljnövényzetét, a fiatalos lucfenyvest és az erdei mesterségeket. A tanösvény egyébként kapcsolódik a BNPI által régebben kialakított Rejteki Tanösvény nagy köréhez (B-14). Míg ez utóbbi a Csúnya-völgy környéki fokozottan védett terület határán, jobbára jelzett turistautakon lett kijelölve, a Tárnics Tanösvény 2 kilométer hosszú szakasza mélyen behatol fokozottan védett területekre is.

Külön említést érdemel a gyönyörű Csúnya-völgy és az abból nyíló rét.

Sörös csirke grillen

2007-06-11T12:57:00.001+02:00

És tegyük hozzá, hogy chimmichurrival. Étvágygerjesztőnek néhány kép.

Először is vegyünk egy szép nagy csirkét amit a következő száraz páccal jól dörzsüljünk be kívül-belül.

Száraz pác:

3 evőkanál barna cukor
3 evőkanál pirospaprika
3 evőkanál őrölt bors
3 evőkanál só
2 kávéskanál fokhagyma por
2 kávéskanál vöröshagyma por

A fentieket keverjük össze, bontsunk fel egy doboz sört (a kis dobozos jobb, de a nagy is megfelel) majd igyuk meg a felét. Mondom a FELÉT! A csirke bedörzsölése után megmaradt pácot öntsük bele a sörösdobozba (amiben még van sör!). A sörösdobozt tekerjük be alufóliával. Ez egyesek szerint el is maradhat, míg mások esküsznek rá, hogy a dobozról leégő festék gőze nem tesz jót se nekünk, se a csirkének. Szóval én be szoktam tekerni. Ezután a sörösdobozt nyomjuk fel a csirke fenekébe (elnézést ezt nem tudtam másképp leírni) úgy, hogy a csirke szépen rá tudjon ülni, miközben a két lábára is támaszkodik. Itt vannak a képek, úgy könnyebb elképzelni.

Szükségünk van még egy nagyobb gömbgrillre aminek teteje is van. A csirkét indirekt módon sütjük majd. De mi is az az indirekt sütés? NEM a magyar "pörköljünk alá jól a faszénnel azután hadd szenesedjen" típusú eljárás. A faszenet (sokkal jobb a brikett!) rendezzük el a grill két átellenes fala mellett, középre pedig tegyünk egy alumínium tálcát. Ezen fog üldögélni csirkénk. Tehát brikett csak a tálcánk két oldala mentén van. Ügyeljünk arra, hogy amikor a csirkét beletesszük a grillbe, akkor le tudjuk zárni a tetővel! Tehát a csirkének elég mélyen kell lennie. Én a biztonság kedvéért még hosszabb hústűkkel is ki szoktam támasztani a csirkét, ahogy az a képeken is látható.

Ezzel az előkészületeket be is fejeztük, gyújtsuk be a brikettet és amikor hamuszürke, akkor tegyük a grillbe a csirkét. Zárjuk be a tetőt és kis légadagolás mellett, alacsony hőmérsékleten süssük kb. 2 - 3 órán át. Időnként tegyünk a grillbe 3-4 szem brikettet. Ezt "nyersen" is meg lehet tenni, bár sokkal jobb ha van brikett/faszén gyújtónk, amiben előízzíthatjuk a brikettet. A Weber-nek van ilyen előízzítója, ha valakit érdekel. Tehát ez nem gyorsétkeztetés! Ellenben az eredmény páratlan.

Miközben sül a csirke elkészíthetjük a chimmichurrit is. Dél-Amerikában mindenhez ami sült ezt a szószt kínálják(többek között). Leginkább természetesen grillezett húsokhoz, de a csirkénkhez is kitűnő lesz.

Chimmichurri

1 nagyobb hagyma apróra vágva
1 kaliforniai paprika apróra vágva
4 gerezd foghagyma áttörve
1/2 bokréta petrezselyem egészen apróra vágva
1 dl vörös borecet
1 dl jó minőségű oliva olaj
1 evőkanál szárított oregánó
1/2 evőkanál piros paprika
1 teáskanál őrölt bors
Kevés babérlevél

A fentieket úgy keverjük össze, hogy a borecet és olivaolaj ellepje a többi összetevőt. Legjobb, ha fogyasztás előtt egy nappal készül és a hűtőben érnek össze az ízek. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor is rakjuk hűtőbe fogyasztás előtt legalább két órával.

A csirkét tört burgonyával és a chimmichurrival tálaljuk. Ideális kerti összejövetek megkoronázására. Mivel a csirke elég hosszú idő alatt készül el az egyre jobban korgó gyomrok csillapítására ajánlani tudom a sopszka salátát. De az már egy másik történet.

Dunsztolás

2007-04-11T13:26:00.001+02:00

Mire jó a dunsztolás?

A dunsztolás a házi befőzés utolsó hőkezelési fázisa. Ezzel nem csak magát a „befőttet", hanem az üveg belsejét, illetve az üvegben maradt levegőt is megtisztítjuk a romlást okozó mikroorganizmusoktól. Alapvetően két válfaja van: a száraz, illetve a nedves dunszt. Az előbbit akkor használjuk, ha a télire valót (például lekvárt) készre főzve, forrón tesszük az üvegbe. Ilyenkor magával a befőtt hőjével sterilizálunk, ezért arra kell törekedni, hogy minél lassabban hűljön ki. Ezért takarjuk, bugyoláljuk, dédelgetjük. A nedves dunsztolásra akkor van szükségünk, ha például az üvegbe rakott nyers gyümölcsöt egyszerűen csak felöntjük a forró lével. Ekkor az átható sterilizáláshoz a lezárt üvegeket kell felmelegítenünk annyi időre, hogy mindenhol elpusztuljanak benne a romlás csírái. Ilyenkor lényegében üvegestől főzzük meg a kompótot.

Száraz dunszt

Az alaposan kimosott és kiszárított befőttes üvegekbe belemerjük a forró lekvárt. Töltés közben rázogatjuk, ütögetjük a palackot, hogy a massza tömörödjön, ne maradjanak benne légbuborékok. Minden üveget igyekszünk úgy teletölteni, hogy minél kevesebb levegő maradjon benne. Az üvegeket lezárjuk, s szorosan egymás mellé állítva körben bebugyoláljuk. A belső rétegekhez kiváló az újságpapír, aztán jöhet még minden, ami van: paplan, pokróc, dunyha... A befőttet addig hagyjuk a dunsztban, amíg magától ki nem hűl. Ez, ha jól csomagoltuk, beletelik 2-3 napba is.

Nedves dunszt

A jól kimosott üvegekbe beleszedjük a befőttet (ha sűrű pépet teszünk el, vagy lerakott gyümölcsöt öntünk fel lével, akkor rázogatjuk, ütögetjük is közben, hogy ne maradjanak benne légbuborékok), majd lezárjuk. Egy tágas lábas aljára rácsot helyezünk, arra állítjuk a befőtteket, s annyi vizet öntünk alájuk, amennyi kb. két ujjnyi híján a üvegek pereméig ér, majd az edényt melegíteni kezdjük. Amikor a víz forrni kezd, onnantól számítjuk a csírátlanítási időt. Mivel a konzervnek teljes mélységében át kell melegednie (mindenütt el kell érnie a legalább 90 Celsius-fokos hőmérsékletet), a hevítés szükséges időtartama nemcsak a befőtt állagától, hanem az üveg méretétől is erősen függ. A kisebb üvegek gyorsabban és biztonságosabban sterilizálhatók, mint ahogy a hígabb konzervvel is könnyebb a dolgunk, mint egy sűrűvel, vagy darabossal. (Csak példaként: a szokásos 0,5-1 kg-os házi konzervek dunsztolási ideje jellemzően 20 és 30 perc közötti, de például gomba megkívánhat 60 percet is.) Ha a kiszabott idő letelt, az üvegeket kivesszük a vízből - vigyázva, hogy forrón ne tegyük hideg fém felületre, mert elpattanhat -, szárazra töröljük, s hagyjuk kihűlni. A csavaros üvegek fedelét ajánlatos még melegen újra meghúzni. (A biztosan légmentesen záródó befőttes üvegeket lehet teljesen vízbe merítve, valamint túlnyomásos csírátlanító edényben, illetve kuktában is dunsztolni - utóbbiakkal 100 Celsius fok feletti csírátlanító hőmérséklet is elérhető. Vigyázat! a kuktás csírátlanításnál könnyen felrobbanhatnak a palackok, ha az edényt idő előtt, a gőzét kieresztve próbáljuk kinyitni.)

Recept: Csűrdöngölős

2007-01-15T13:10:00.000+01:00

Hozzávalók 4 személy részére:

4 szelet sertéskaraj csont nélkül
4 savanyú káposztalevél
10 dkg kolozsvári szalonna
4 - 5 kanál étolaj
15 dkg vöröshagyma
2 dl tejföl
1 evőkanál őrölt paprika
őrölt bors
1 evőkanál ételízesítő só,
egy teáskanál borsikafű

A sertéskarajt kicsit kiklopfoljuk, oldalait bevagdossuk, sózzuk, borsozzuk. A felforrósított olajban hirtelen kisütjük a hússzeleteket. A káposztalevelekre terítjük és szorosan összecsavarjuk. A szalonnát felkockázzuk, kiolvasztjuk, majd megpirítjuk benne a felkockázott vöröshagymát. Meghintjük a paprikával, kevés vízzel felöntjük, sózzuk, borsozzuk, beletesszük az ételízesítőt és a borsikafüvet. Az alaplébe beletesszük a hússzeletekkel töltött káposztaleveleket és készre pároljuk. Törtburgonyával tálaljuk, a tetejét tejföllel meglocsolva.

Remek téli étel!