Útvonal: Répáshuta – Bükkszentkereszt – Mészárszék – Lófő tisztás – Hór-völgy – Balla-völgy – Répáshuta
Táv: 15 km | Szintkülönbség: n/a | Vízvétel: Tebe puszta | Képriport
Táv: 15 km | Szintkülönbség: n/a | Vízvétel: Tebe puszta | Képriport
A túra rendkívül látványos, fizikai kihívásoktól mentes. Az útvonal végig műúton vagy köves-murvás úton halad. Az egyetlen kissé emelkedő szakasz a Tebe-rét és Répáshuta közötti.
Répáshutáról Bükkszentkereszt első megállóját, ahol a „bükki kék” túristaút halad, busszal érjük el. Egy darabon ezt a kék sávot kell követni, de ez nem tévesztendő össze az Országos Kék Túra jelzésével. Néhány száz méteren a bükkszentkereszti nyaraló övezeten keresztül halad utunk. A szép házak között időnként remek kilátás nyílik a szemközti hegyekre. Közvetlenül a község határában áll IV. Béla emlékműve, aki az 1241-es muhi csata után erre menekült a tatár hordák elől. Az útra visszatérve a Boldogasszony kövéhez irányító tábla segítségével érdekes képződményeket kereshetünk fel. Ezek a mészkő sziklák a Cserepes-kő előtti ördögszántásra emlékeztetnek. A néphiedelem szerint gyógyító erejük van, a környékről és messze vidékről is érkeznek gyógyulni vágyók, hogy üldögéljenek rajtuk vagy a közelükben lévő padokon.
A községet magunk mögött hagyva továbbra is műúton haladunk a kék jelzést követve. Jobbra feltűnik a Mészárszék rét, ami átnyúlik a Lófő-tisztásba. A terület nagy részét még a XVIII. sz. végén is összefüggő tölgy- és bükkerdők borították. A mai képét emberi tevékenység alakította. A II. világháború előtt Újhuta lakossága az erdei munka mellett állattartással foglalkozott, ezért legelőt alakított ki a diósgyőri koronauradalom. A bükköst és tölgyest makkoltatásra is használták. A legeltetés felhagyását követően beerdősülés figyelhető meg. Elsőként a kökény, galagonya és vadrózsa telepedett meg, majd megkezdődött az újraerdősülés. Vagyis most különböző korú fákat láthatunk ezen a területen. Elhagyjuk a jobbra ágazó kék jelzést és a zöld jelzésen, a műúton folytatjuk tovább utunkat. Túránk gyönyörű tájon vezet keresztül. Kis idő után, eltéveszthetetlenül, jobbra földút ágazik el a műútból ezen haladjunk tovább. A látványt szavak helyett jobban írja le néhány kép. A Lófő tisztás végében utunkat keresztezi a Kék jelzés. Mi továbbra is a földúton maradunk, ami erdőben folytatódik. Mezőhegyes alatt balra műút ágazik el, mi egyenesen a műúton, lefelé folytatjuk utunkat. A Bodzás-rét olyan látványt nyújt, ami az Alpok tájaival vetekszik. Fenyves, dús füvű rétekkel övezve. Kényelmes séta után érjük el a Piros jelzést, amin balra fordulunk. Ez már Magyarország leghosszabb völgye, a Hór-völgy. Köves erdei úton haladunk, továbbra is lefelé. Az erdei út rétre ér, ismét gyönyörű a kilátás és hamarosan feltűnik a volt üveghuta szépen karbantartott együttese.
Balra kis erdei temetőben nyugszanak az üveghuta volt munkásai és családtagjaik. Tovább haladva elérjük Tebe-pusztát. Itt még nem rég is a répáshutaiak kaszálói voltak. A Kék jelzés ismét megjelenik balról és együtt halad a Pirossal. Tebe réten a jelzés jobbra ágazik, ezen haladunk tovább. Elérjük a Balla-völgyet. Erdőben, enyhén emelkedő köves úton haladunk, mellettünk kis patak csobog, míg ki nem érünk Répáshuta utolsó házaihoz.
