2026. március 10., kedd

Paradicsom termesztés a Knédli kertben!

Többen kérdeztétek, hogy milyen rendszerben neveljük a paradicsomainkat és jó néhányan már láttátok a dokumentálását is.

2022-ig a piacon vettünk palántát, de abban az évben elhatároztuk, hogy magunknak neveljük őket. Télen megrendeltük a kiválasztott magokat a profi kertész-gyűjtő Illiman Gardentől. Azóta nem vásárolunk, hanem magot fogunk illetve szoktunk kapni barátoktól újabb magokat.


A későbbi magfogás miatt fontos, hogy ne hibrid fajtát válasszunk, ugyanis a hibridek magjából a következő évben nem lesz ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkező növény, mint a szülői faj.

A megszedhető fajták nagyon-nagyon változatosak színben, alakban, méretben és elsősorban ízben. Ennek az ára, hogy sokkal több munkát igényelnek.

A magszedés előnyei:

·         nem kell minden évben vetőmagot/palántát vásárolni

·         a kertész a hagyományos kertészkedési módot ápolja

·         megbízható forrás, mivel tudjuk, milyen növényt fogunk belőle nevelni

A konyha ablakba az ezermester férjem elkészítette a palántanevelő állványt.

Mint pénzügy-számviteles továbbra is élvezem a kimutatások gyártását és hogy évek alatt komoly adat tömeg gyűlik össze rendszerezve. 😊 Ezért az első pillanattól kezdve dokumentálom a folyamatot, többféle szempont szerint csoportosítva az információt:

·         Fajtánkénti leírás képekkel és a végzett feladat dátummal. Minden fajta új azonosító számot kap.

·         Palánta nevelésekor cserepenkénti kimutatás fajtánként. (a cserépbe jelző tűzve, a beazonosítási számmal)

·         Kiültetéskor térkép a kertről, amin jelöljük a konkrét növény számát

Ez gondolom, hogy első hallásra komplikáltnak, munkaigényesnek tűnik. Azonban ha az ember rendszeresen végzi, akkor kis odafigyeléssel, alkalmanként pár perc munkával komoly eredményt lehet elérni.

  

2025. október 26., vasárnap

Bükk-fennsík körtúra - Körös-lyuk barlang felkeresése a cél

Bükki Nemzeti Park, 2025. október 25. 


Megtett távolság 13 km
Emelkedő: 235 m

Bánkútról indultunk. Az erdő őszi színekben pompázott:




Kis kitérővel megnéztük az Olasz-kaput. A szikla áttörést 1918-ban készítette 18 hadifogoly.  Ez a  Bükk-fennsík északi kapuja.





Rövid séta után megérkeztünk úticélunkhoz, a Körös-lyuk barlanghoz. Ez Magyarország legmagasabb tengerszint feletti magasságon felvő barlangja. Nagyon idős, pusztuló forrásbarlang.






Bánkútra új utakon tértünk vissza.













2022. október 26., szerda

Városliget állandó pontos tájfutás pálya teljesítése

 A Városliget alapos felfedezéséhez nagyon javaslom az ellenörző pontok felkeresését.

Az állandó pontos tájfutó pályákról ismertetőt olvashattok  tajfutas.hu lapon. Ugyanitt a kezdők gyakorolhatják a térképjelek felismerését is a feltöltött interaktív tananyagokkal.

Szükség lesz a MOBO applikáció letöltésére a telefonra és a kinyomtatott tájfutó térképre.



15 ellenörző pontot kellett megtalálni, egy sajnos jelenleg építési területre került, ez nem elérhető. A pontok felkeresése nem kötött sorrendű. Alább az én útvonalamat mutatom be.






Millenium Háza


Pihenő


Városligeti tó

Vajdahunyad vár bejárata

Vajdahunyad vár

Vajdahunyad vár sétánya

Magyar Zene Háza előtér

Magyar Zene Háza aula

Magyar Zene Háza lépcsősor





Néprajzi Múzeum

Néprajzi múzeum


dendromania.hu  Pósfai György online gyűjteménye Magyarország legnagyobb fáiról. Az egyik a Városligetben áll, 2010-ben 689 cm törzskörmérettel, juharlevelű platán. A Műcsarnok mögött a Verona angyala sétány sarkán áll.

Juharlevelű platán

2022. február 8., kedd

Téli sportok Répáshután? Múltba tekintés

 

Nagyon érdekes tanulmány jelent meg a Földrajzi  értesítő 1983-as számában.

Dr. Molnár Katalin – Dr. Tózsa István:  Az idegenforgalmi potenciál számítógépes, térképi meghatározása

A metódusuk lényege, hogy a vizsgált területet kis egységekre bontják és azokat meghatározott számszerűsített jellemzők alapján vizsgálják.

Répáshuta Északi határában egy 4 km2-es területet jelöltek ki. Felosztották 100x100 méteres egységekre, vagyis 400 db egyhektáros egységet alakítottak ki. 16 környezeti  és gazdasági jellemzőt vettek figyelembe, tehát minden mutatóra elkészítve a vizsgálatot, 16 „térképet” kaptak.

Mivel Répáshuta idegenforgalmi hasznosításának tervében a szánkózásra és síelésre gondoltak, az ehhez kapcsolódó természeti, társadalmi jellemzők különböző súlyokkal szerepeltek a számításban.

Ilyen jellemzők többek között a lejtőszög, hótakarós napok száma, közlekedés, vendéglátás helyben, közmű.

Mai szemmel a legérdekesebb, hogy a 16 digitális térképet, a megállapított súlyozásokat bonyolult algoritmussal  lyukkártya- és mágnesszalag segítségével működő számítógéppel elemezték és a következő összegző térképet kapták:

 


A következtetésük az, hogy a Kovács-műhely területe a legalkalmasabb a téli sportokra és idegenforgalmi hasznosításra.



Az elmúlt 40 évben a környezet olyan mértékben változott, hogy szerencsések vagyunk, hogy ez a javaslat nem valósult meg.

2019. november 30., szombat

Hereg-rét körtúra

Távolság: 15,6 km
Emelkedő: 574 m
Közepes erőnléttel teljesíthető

A túráról képeket itt nézegethetsz!

Túránk a Hereg-rétről indul. Amint felérünk az esőbeállóhoz, teljes szépségében elénk tárul Tar-kő és Három-kő.

Tar-kő és Három-kő
A kék kereszt jelzésen. haladunk tovább, hol széles dózer úton, hol meredek, keskeny ösvényen. A Tar-kő lábától szerencsénkre gyönyörű a kilátás a Dél-Bükkre.

Dél-Bükk panoráma a Tar-kő lábától

Tovább haladunk, pár száz métert követően elérjük a Toldi-kunyhót. Nagyon szépen rendben van, tiszta és kis kupac tüzifa állt a kályha mellett.. Itt az íratlan szabály, hogy akik használják a kunyhót, újra mindent bekészítenek az utánuk következőknek. (tüzelő, gyufa, gyertya...)

Folytatjuk a kék kereszten az utat, meredeken ereszkedünk. Ha visszatekintünk, a völgy végében újabb köveket látunk: Pes-kő, Cserepes-kő, Vörös-kő.


Pes-kő, Csereps-kő és jobbra előre Vörös-kő

Keskeny nyergen halad a kék kereszten az utunk tovább, nagyon érdekes ilyen magasból látni két oldalra a mély völgyeket.
A Stimecz-ház a Felsőtárkányból induló kisvasút végállomása. Fedett, száraz helyen lehet elfogyasztani az elemózsiát, kiépítettek szalonnasütő helyeket is.
A bükki kéken indulunk vissza . A széles Kós-völgyben, patak mellett folytatjuk utunkat. Elhaladunk az 1889-ben épült Samassa menedékház mellett. Először lankás kényelmes utunk nagyon meredek ösvénybe torkollik. Nem hosszú ez a szakasz, amíg elérjük a zöld sáv jelzést a Lök-bércen. Mi azonban maradunk a kék sáv jelzésen, csak utunk átbukik a magaslaton és leereszkedünk a Lök-völgybe. Pár száz méter gyaloglást követően elérjük a túránk újabb gyönyörű állomását, az Imó-követ. A napsötésben, a ragyogó kék ég alatt a fehér sziklaletörés impozáns látvány. Persze a forrás most nem működik, de így is varázslatos.

Imó-kő

Utunkat a kék pont jelzésen folytatjuk pár kilométeren át, míg el nem érjük a kék kereszt jelzést, amin visszajutunk a Hereg-réten álló esőbeállóig.

Túránk vázlatát zölddel jelöltük az alábbi térképen: